„Te vagy, május? Csakugyan itt vagy?

Hogy lettél kész ilyen hamar?
Néhány nap alatt mennyi szépség!
A vén föld milyen fiatal!...”   Szabó Lőrinc: A fákhoz, a költőkhöz

 

Májusfa

Május a tavasz utolsó és talán legszebb hónapja, egyes vélemények szerint az idősek – maiores, más magyarázat szerint Maia istennő tiszteletére nevezték el Maiusnak. A régi magyar kalendáriumban Pünkösd hava, ritkábban Tavaszutó hava. Bővelkedik szép, régi eredetű népszokásokkal és jeles napok egész sorával.
Május első napja ősi tavaszünnep, a majálisok napja. A néphagyomány szerint a legények májusfát állítanak kedvesüknek május elsejére virradóra. Egy levágott zöld ágat díszítenek fel és állítanak a házak kapujához. A májusfa a tavasz, a természet újjászületésének a szimbóluma is.
Május elseje 1890 óta a munka, munkások nemzetközi ünnepe is, hivatalossá a II. Internacionálé nyilvánította 1891-ben.
Május első vasárnapja anyák napja, virággal köszöntjük az édesanyákat.

Május 4 – Flórián, a tűz patrónusának, a ház védőszentjének napja. A tűzoltók, kéményseprők, fazekasok, pékek is ezen a napon ünnepelnek.
A fagyosszentek a magyar népi hagyomány szerint a Pongrác – május 12., Szervác – május 13., Bonifác - május 14. napok. 

A népi megfigyelés szerint ezeken a napokon hirtelen hidegre változnak az addig szép meleg, tavaszi napok. Nem ritkák az éjszakai fagyok sem. A májusi fagyok valószínűleg azért kapnak különös figyelmet, mert a zsenge növényzet ilyenkor sínyli meg legjobban a hideget, védekezésképpen a gyümölcsösökben ilyenkor füstölni is szoktak. 

Ide tartozik még Orbán napja - május 25., az utolsó fagyos nap, amikor a hideg tönkre teheti a termést, az esőzés pedig a szőlőt. Ekkor rajzanak ki először a méhek, ezért „Orbán bogarainak” is nevezik őket.
Május utolsó vasárnapja - nemzetközi gyermeknap. 

A húsvét utáni negyvenedik nap - áldozócsütörtök, az Úr mennybemenetele, az idén ez május 17. –, az ötvenedik pedig, május 27., pünkösd, a keresztény egyház a Szentlélek eljövetelét, az első keresztények megtérését és az egyház megalakulását ünnepli.
A legjellegzetesebb pünkösdi népszokás a pünkösdi királyválasztás, amely ügyességi próbákkal, vetélkedéssel járt. A pünkösdi király kiváltságai közé tartozott, hogy egy évig ingyen ihatott bort a kocsmában, a cehhet a helybeli földesúr állta. Plasztikus leírását adja ennek a szokásnak Jókai „Egy magyar nábob” című regényében, melyet meg is csodálhattunk a Várkonyi Zoltán által rendezett nagyszerű filmben, Bitskey Tibor Miskája által is.