Boldog Húsvétot!

Húsvét vasárnapja a kereszténység legnagyobb ünnepe, Jézus feltámadását ünneplik. A húsvéti szertartásokhoz kapcsolódik az ételszentelés szokása, a templomban megszentelt ételeknek a hívők mágikus erőt tulajdonítanak. Magyarországon tradicionális húsvéti eledel a főtt, füstölt sonka, a főtt tojás és a kalács.
Míg a mediterrán országokban a húsvét elképzelhetetlen báránysült nélkül, nálunk már csak ritkán kerül az asztalra. A tojás, a barka, a bárány - a legfontosabb húsvéti szimbólumok. 

A tojás ősi termékenységszimbólum, a születést, a teremtést jelképezi. A barka vagy pálmaág a béke jelképe, a hagyomány szerint ugyanis Jézus jeruzsálemi bevonulásakor az emberek pálmaágat tartottak a kezükben. A húsvéti bárány jelkép bibliai eredetű, a zsidók bárányt áldoztak Istennek, így a halál angyala elkerülte őket az egyiptomi rabság évei alatt: pészah- elkerülés. Jézus kereszthalála is áldozat, ezáltal váltotta meg az emberiséget: Agnus Dei – Isten báránya. 

Németországból ered a húsvéti nyúl szimbóluma és az a szokás is, hogy barkaágakat díszítenek fel kifújt hímes tojásokkal. Régi hagyomány a húsvéthétfői locsolkodás.