Barackdzsem meggypálinkával

 

A barackszezon is a vége felé közeledik, itt a legfőbb ideje a lekvár- vagy dzsemkészítésnek, persze, ha van ilyen szándékunk. De, ha finom baracklekvárt akarunk a palacsintánkba vagy süteményeinkbe tenni, akkor bizony muszáj lekvárt főznünk, mert ezt a konyhánkban előállított utánozhatatlan ízt, illatot a boltokban kapható lekvárok, kivéve talán a francia baracklekvárokat, nem is közelítik meg. Számomra a baracklekvárfőzés mindig is kicsit bonyolult, misztikus feladatnak tűnt, merthogy a színe, az állaga, héjjal vagy anélkül, cukor-barack arány..., szóval, kényes témának tartottam sokáig.
Viszont az idén belevágtam. De mivel az egyik barátnőmtől már kaptam egy üveg nagyon szép, aranysárga, hagyományosan készített baracklekvárt, elhatároztam, hogy én akkor dzsemet főzök, és találtam is egy szerintem nagyszerű dzsemreceptet, melyet picit módosítva (elhagytam belőle a vizet), de az arányokat betartva, készítettem el.

Hozzávalók: 2,5 kg barack megmosva, félbevágva, kimagozva, 2 kg cukor, 2 ek friss citromlé, 2 ek meggypálinka

Elkészítés: 
A szép, érett barackokat megmostam, kimagoztam, félbevágtam, (héjukat nem húztam le) és egy fazékban fedő alatt, időnként meg-megkavarva, puhára főztem. Ezután hozzákevertem a cukrot és most már fedő nélkül, folyamatosan kavargatva készre főztem. 
Hogy az állaga jó-e már, megfelelően zselésedik-e a következőképen ellenőriztem le: a már korábban a fagyasztóba tett, lehűtött kis tányérra tettem egy kanál dzsemet és még néhány percre visszatettem a fagyra. Kivéve, ha a dzsem már kocsonyásodik, zselésedik, akkor kész van, ha nem, akkor még főzni kell, a megfelelő konzisztencia eléréséig. A kész dzsembe belekevertem a citromlevet és a meggypálinkát, és üvegekbe töltöttem. Minden üvegbe tettem egy meghámozott barackmagot. 
Az eredeti recept Kirsch-t (Kirschwasser) javasol, de nekem most csak ágyas meggypálinkám volt, így azt tettem bele, próba-szerencse alapon, de nem ártott neki, mert rögtön megkóstoltam és nagyon finom lett. Érdemes kísérletezni!