Nagyhét - Húsvét

A Nagyhét szokásainak kialakításában nagy szerepet játszottak a Szentföldre zarándokló keresztények, akik a bibliában leírtak szerint, Krisztus szenvedéséről, az akkori eseményekről emlékeztek meg. Nagycsütörtökön az utolsó vacsora emlékére tartanak a katolikus templomokban este misét, ezután elhallgatnak a templomok harangjai, azt tartják, a harangok Rómába mentek, ott gyászolják Krisztust. A harangokat kereplőkkel helyettesítik. Liturgikus szokás a nagycsütörtöki lábmosás, ilyenkor magas rangú egyházi személyek mossák meg tizenkét szegény ember lábát. Elterjedt szokás nagycsütörtökön a virrasztás annak emlékére, hogy Jézus az olajfák hegyén virrasztott.
Nagypénteken halt kereszthalált Jézus. A keresztények körében a bűnbánat, a mély gyász és a szigorú böjt napja. A templomokban az oltárokat letakarják, a harangok némák.
Nagyszombaton véget ér a negyvennapos böjt, és újra megszólalnak a harangok, kihirdetik a feltámadást. Legjelentősebb eseményei a nagyszombatnak a víz- illetve tűzszentelés. A gyertyát a megszentelt tűz lángjáról gyújtják meg, az új tűz gyújtása a remény szimbóluma is. Jellegzetes szokás még a szombat esti feltámadási körmenet.
Húsvét vasárnapja a kereszténység legnagyobb ünnepe, Jézus feltámadását ünneplik.
A húsvéti szertartásokhoz kapcsolódik az ételszentelés szokása, a templomban megszentelt ételeknek a hívők mágikus erőt tulajdonítanak. Magyarországon tradicionális húsvéti eledel a főtt, füstölt sonka, a főtt tojás és a kalács. Míg a mediterrán országokban a húsvét elképzelhetetlen báránysült nélkül, nálunk már csak ritkán kerül az asztalra.
A tojás, a barka, a bárány - a legfontosabb húsvéti szimbólumok.
A tojás ősi termékenységszimbólum, a születést, a teremtést jelképezi. A barka vagy pálmaág a béke jelképe, a hagyomány szerint ugyanis Jézus jeruzsálemi bevonulásakor az emberek pálmaágat tartottak a kezükben. A húsvéti bárány jelkép bibliai eredetű, a zsidók bárányt áldoztak Istennek, így a halál angyala elkerülte őket az egyiptomi rabság évei alatt: pészah- elkerülés. Jézus kereszthalála is áldozat, ezáltal váltotta meg az emberiséget: Agnus Dei – Isten báránya.
Németországból ered a húsvéti nyúl szimbóluma és az a szokás is, hogy barkaágakat díszítenek fel kifújt hímes tojásokkal. Régi hagyomány a húsvéthétfői locsolkodás.