Ha a "magyaros" ételekről készítenénk egy listát, akkor a rántott hús biztos valahol a lista elején lenne található. Pedig szinte biztos, hogy nem magyar találmány, nem véletlenül nevezik bécsi szeletnek is.
Az eredeti bécsi szelet / Wiener Schnitzel az mindig borjúhúsból készül, nálunk viszont a sertéskarajtól kezdve a csirkemellig minden belefér, természetesen csak ami az elkészítés módját illeti: panírozás lisztben, tojásban, zsemlemorzsában - ilyen sorrendben, és sütés bő olajban.
Nálunk ezzel a módszerrel készített nagy kedvenc a rántott karfiol vagy a rántott gombafejek.
A rántott karfiol készítésénél kihagyhatatlan művelet az előkészített karfiolrózsák blansírozása, azaz forró, lobogó sós vízben való előfőzése, mivel a karfiol e nélkül a művelet nélkül a panír alatt, anélkül, hogy az meg ne égne, nem sül át, kemény, nyers marad. Viszont túlfőzni sem ajánlatos, mert akkor a panírozása válik lehetetlenné, a karfiol szétesik.
Tehát, egyszóval, a karfiolt félig kell "megfőzni" a már felforrt vízben 2-3 perc alatt.
Amire "konyhatúrásként" időközben rájöttem, mert be kell vallanom, nekem sem sikerült elsőre, de még másodikra sem az ideális rántott hús vagy karfiol, a következők:
- panírozáshoz csak réteslisztet használok, nem tapad úgy rá, mint a sima liszt, jobban lepereg, vagyis kevesebb lisztet használunk
- a morzsa pedig csak és kizárólag Panko morzsa, ami egy durvább őrlésű morzsa, szép "borzas" hús/karfiol az eredmény
- ha nagy a karfiol, akkor a legnagyobb rózsákat a blansírozás után szeletbe vágom, úgy panírozom és sütöm
Nagyszerű megoldás a karfiol sütése sütőben, panírozás nélkül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése