2013-01-15

A fasírt



Azt gondolhatnánk, hogy a magyar konyha „alapételei” a kisújjunkban vannak „vom Haus aus”, de ez általában közel sincs így. Én hamarabb tudtam orosz borscsot főzni, garnélát sütni, mint rántott húst. Ilyen nehéz műfaj szerintem a fasírt is. Elvben mindenki tudja, mi kell bele: darált hús, hagyma, fokhagyma, tojás, só, bors; a sütésre is van egy biztos módszere, aztán kiderül, mégse az igazi.

A jó fasírt nem sűrű, nem lágy, nem zsíros, nem esik szét, és nem mellesleg a formája is szép. Kísérletezek egy ideje vele.

 
 
A kis svéd húsgolyó-szerű fasírtok a kedvenceim. Mivel olajsütőm nincs, nem is tervezem a beszerzését, elég macerás a sütése, ezt oldja meg a sütőben, muffin-formában történő sütés. Nekem bevált.
 

Hozzávalók: 0,5 kg darált sertéshús, 1 szikkadt zsemle, 1 közepes hagyma, 2-3 gerezd fokhagyma, 1 tojás, 1 ek olaj, só, bors, zsemlemorzsa
 

Elkészítés:
A hagymát az olajon pároljuk üvegesre, adjuk hozzá az apróra vágott, vagy átnyomott fokhagymát, és keverjük össze a darált hússal, a vízbe beáztatott és kinyomott zsemlével és a tojással. Fűszerezzük frissen őrölt sóval, borssal. Formázzunk a masszából kis/közepes golyókat és olajjal megkent szilikonos muffin-formába rakva, zsemlemorzsával megszórva, 200°C- fokra előmelegített sütőben 30 perc alatt a süssünk szép pirosra. 
A fasírt süthető sertés- és marhahús keverékéből, keverhetünk bele zöldséget, friss petrezselyemlevelet, kakukkfüvet, gombát. A masszába zsemlemorzsát sosem teszek, csak a kész golyókat szórom meg vele, és ez általában Panko-morzsa.
 

4 megjegyzés:

tücsi írta...

Guszták a golyóid:)) Szuper ötlet a muffin sütő. Szinte érzem az ízét a fasírtnak!!!

Juci írta...

Érdekes én sem szeretem olajban kisütni a gombóckákat, de azért muffinformába sem pakolom, hanem csak úgy egyszerűen gömböket formálok és egy sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatom, sütőbe tolom és ha nem felejtem ott őket még eszünk is belőlük.

Édeskonyha írta...

Tetszenek a fasírtjaid :) Én is pont az ilyen kisebb fajtákat szeretem.

Műkedvelő Hedonista írta...

Mintha magamat hallanám. Szerintem vagy húsz éve nem paníroztam. Hagyományos fasirtos soha nem készítettem, de hogy az egy nehéz műfaj, abban szent igazad van. Hihetetlenül kicsi hiba is elronthatja a végeredményt. A fasirtjaid tetszetősek. A formában sütés gondolom megéri, mert nehezebb kiszárítani.