A Nagyhét szokásainak kialakításában nagy szerepet játszottak a Szentföldre zarándokló keresztények, akik a bibliában leírtak szerint, Krisztus szenvedéséről, az akkori eseményekről emlékeztek meg. Nagycsütörtökön az utolsó vacsora emlékére tartanak a katolikus templomokban este misét, ezután elhallgatnak a templomok harangjai, azt tartják, a harangok Rómába mentek, ott gyászolják Krisztust. A harangokat kereplőkkel helyettesítik. Liturgikus szokás a nagycsütörtöki lábmosás, ilyenkor magas rangú egyházi személyek mossák meg tizenkét szegény ember lábát. Elterjedt szokás nagycsütörtökön a virrasztás annak emlékére, hogy Jézus az olajfák hegyén virrasztott.
