Habos epres

Így az eperszezon kezdetén, mindenről az eper jut eszembe, természetesen epres süteményt készítettem. Az ötletet a francia tarte-tatin adta, vagyis gyümölcs alul, tészta felül, de ez most egy „más tészta”. Sütöttem már szilvával, meggyel és barackkal is, mindegyikkel nagyon finom. Vanília fagylalttal különösen, de csak forrón, a sütőből kivéve azonnal tálalva.

Pikáns spenótkrémleves

 

Végre igazi tavasz van, és ezt nemcsak a hőmérő higanyszála jelzi, hanem a piacok zöldség-gyümölcs kínálata is! Válogathatunk a szebbnél szebb színes zöldségekből, gyümölcsökből. A medvehagyma után megjelent a sóska, a spárga, a spenót. Készíthetünk belőlük levest, pestót, mártást, süthetjük, főzhetjük, keverhetjük salátákhoz, a sor sokáig folytatható. Mivel szeretek érdekes, új ízkombinációkat kipróbálni, sok zöldfűszert használni, ezt a spenótkrémlevest kaffir lime levéllel „varázsoltam” kicsit mássá a megszokottól.

Chips lilaburgonyából

A chips a gyerekek nagy kedvence, de mi is szívesen fogyasztjuk ezt a nem éppen diétás rágcsálnivalót, főleg partik alkalmával. Kereskedelmi forgalomban nagyon sokféle kapható, csak szerintem ehetetlenül sósak. Na jó, nem ehetetlenül, de nagyon, legalábbis számomra. Ha magunk készítjük, ez a „probléma” kiküszöbölhető, a lilaburgonyából sütött chips pedig igazán „feldobja” a bulit, szép, színes, dekoratív.

Szoljanka

 
A borscs, борщ mellett a szoljanka, солянка a másik legismertebb orosz leves. Éttermekben mindenütt szerepel az étlapon, persze hatalmas az ország és ugyanazt az ételt a különböző régiókban a helyi ízlés és hagyományok szerint többféle húsból készítik (sertés, marha, birka, borjú, újabban már szárnyas is), ami közös bennük az a füstölt tarja, a virsli és a csont, amely a jó alapléhez szükséges.

„Te vagy, május? Csakugyan itt vagy?

Hogy lettél kész ilyen hamar?
Néhány nap alatt mennyi szépség!
A vén föld milyen fiatal!...”   Szabó Lőrinc: A fákhoz, a költőkhöz

 

Májusfa

Május a tavasz utolsó és talán legszebb hónapja, egyes vélemények szerint az idősek – maiores, más magyarázat szerint Maia istennő tiszteletére nevezték el Maiusnak. A régi magyar kalendáriumban Pünkösd hava, ritkábban Tavaszutó hava. Bővelkedik szép, régi eredetű népszokásokkal és jeles napok egész sorával.
Május első napja ősi tavaszünnep, a majálisok napja. A néphagyomány szerint a legények májusfát állítanak kedvesüknek május elsejére virradóra. Egy levágott zöld ágat díszítenek fel és állítanak a házak kapujához. A májusfa a tavasz, a természet újjászületésének a szimbóluma is.
Május elseje 1890 óta a munka, munkások nemzetközi ünnepe is, hivatalossá a II. Internacionálé nyilvánította 1891-ben.
Május első vasárnapja anyák napja, virággal köszöntjük az édesanyákat.

Május 4 – Flórián, a tűz patrónusának, a ház védőszentjének napja. A tűzoltók, kéményseprők, fazekasok, pékek is ezen a napon ünnepelnek.
A fagyosszentek a magyar népi hagyomány szerint a Pongrác – május 12., Szervác – május 13., Bonifác - május 14. napok. 

A népi megfigyelés szerint ezeken a napokon hirtelen hidegre változnak az addig szép meleg, tavaszi napok. Nem ritkák az éjszakai fagyok sem. A májusi fagyok valószínűleg azért kapnak különös figyelmet, mert a zsenge növényzet ilyenkor sínyli meg legjobban a hideget, védekezésképpen a gyümölcsösökben ilyenkor füstölni is szoktak. 

Ide tartozik még Orbán napja - május 25., az utolsó fagyos nap, amikor a hideg tönkre teheti a termést, az esőzés pedig a szőlőt. Ekkor rajzanak ki először a méhek, ezért „Orbán bogarainak” is nevezik őket.
Május utolsó vasárnapja - nemzetközi gyermeknap. 

A húsvét utáni negyvenedik nap - áldozócsütörtök, az Úr mennybemenetele, az idén ez május 17. –, az ötvenedik pedig, május 27., pünkösd, a keresztény egyház a Szentlélek eljövetelét, az első keresztények megtérését és az egyház megalakulását ünnepli.
A legjellegzetesebb pünkösdi népszokás a pünkösdi királyválasztás, amely ügyességi próbákkal, vetélkedéssel járt. A pünkösdi király kiváltságai közé tartozott, hogy egy évig ingyen ihatott bort a kocsmában, a cehhet a helybeli földesúr állta. Plasztikus leírását adja ennek a szokásnak Jókai „Egy magyar nábob” című regényében, melyet meg is csodálhattunk a Várkonyi Zoltán által rendezett nagyszerű filmben, Bitskey Tibor Miskája által is.

Pitypangzselé

A modern konyhákban egyre népszerűbbek a csodaszép ehető virágok, a mindenhol gyűjthető akác-, hárs- és bodzavirág, az ibolya, az árvácska, a pitypang, a levendula, a medvehagymavirág, stb.. Készíthető belőlük, tea, szörp, limonádé, dzsem, zselé, keverhetők salátákhoz, és szépségüknek köszönhetően kitűnő, ehető dekorációk a tányéron. A virágokat akkor kell gyűjteni, amikor nyílni kezdenek, és természetesen nem forgalmas utak mentén, mert sok káros anyag halmozódhat fel bennük.

Sült spárga - Gratin d'asperges

A spárgát feltehetőleg már az egyiptomiak is ismerték, a görögök, rómaiak is termesztették. Annak ellenére, hogy Magyarországon már régóta ismert, szerintem kevésbé közismert. Pedig a spárga a tavasz első zöldségféléi közé tartozik, amikor még kevés a friss zöldség a piacokon. Tartalmaz rostokat, B és C vitamint, kalóriatartalma alacsony, a lúgosító ételek közé tartozik. Igazán helye lenne az egészséges táplálkozás híveinek étrendjében. Régebben a spárgát a királyok eledelének tartották - amellett, hogy egy igazán elegáns zöldség, az elkészítése végtelenül egyszerű és változatos.

Csokis-mandulás keksz

Ami nekünk a linzer vagy a mézes keksz, az amerikaiknak ez a csokis, lágy keksz, a chocolate chip cookie. Nagyon finom, elkészítése egyszerű, sokáig eltartható, igazi vendégváró keksz, teához, kávéhoz ideális. Az alaprecept összetevői: liszt, vaj, cukor, csokoládé, ami egyéni ízlés szerint bővíthető mandulával, mogyoróval.