Füstölt tokhal salátával, tojással

Hamvazószerdával véget ért a farsang, készülünk a húsvétra. A kereszténység 40 napos böjtöt tart, felkészítve testet-lelket Jézus feltámadásának megünneplésére. 
A böjt tartózkodás evéstől, ivástól, vagy valamilyen tevékenységtől. Tudatosan böjtölni vallási, spirituális vagy egészségügyi okokból szoktunk.
Az ókori görög filozófiai iskolák elsősorban a szellem megtisztulását várták a böjttől. Platón, Arisztotelész, Szókratész is böjtöltek egy magasabb szellemi és fizikai teljesítmény érdekében. Püthagorasz 40 napos böjtöt követelt meg tanítványaitól, mielőtt beavatta őket tanításaiba.

Fokhagymás garnéla

A húsvétra felkészítő negyvennapos böjt hamvazószerdán veszi kezdetét, amely idén február 22-én, ma van. A húsvét előtti negyvennapos böjt a keresztény világban a IV. századra vált általánossá, szigorú böjt volt az előírás, húst, tejterméket, tojást a böjti napokon nem fogyasztottak. A vasárnapok nem számítottak böjti napoknak. Ma már enyhébbek a szabályok, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő az egyház: a 18 és 60 év közöttiek csak napi háromszor étkezhetnek és egyszer lakatnak jól, a nagyböjt további péntekjein csak a hús fogyasztását kell mellőzni. Hamvazószerda lévén halat vagy rákot süthetünk.

Vége a farsangnak, készülünk a Húsvétra

Tegnap, húshagyó kedden véget ért a farsang. Ma Hamvazószerda van. Az egyház hamuval hinti meg a hívők homlokát, hogy a mulandóságra emlékeztessen és bűnbánatra indítson. Ma kezdődik a nagyböjt, a negyvennapos vezeklő és böjti időszak, megemlékezés Jézus böjtölésének és kínszenvedésének időszakáról, mely nagyszombat délig tart.

Január, Február, itt a nyár!

Kinézek az ablakon, tél van, de nagymamám fenti mondása jut eszembe és rögtön jobb kedvem lesz.
Február napjai nekem többnyire a farsanghoz kötődnek, bálokhoz, mulatságokhoz, télbúcsúztatáshoz, mely vízkereszttől húshagyó keddig tart, amely az olasz karnevál szó tükörfordítása „hús ég veled”, carne vale! Olaszországból indult, a leghíresebb a velencei karnevál, álarcok és a karneváli szokások Magyarországra először Mátyás király korában kerültek.