Süteményt nem gyakran sütök, sőt, mondhatnám, inkább ritkán, és akkor is valami „mást” akarok / próbálok, ami nemcsak pluszkalóriát jelent, hanem igazi élményt és élvezetet is nyújt. Ilyenek a Pavlova, a Narancsos mascarpone torta, a Torta della Nonna, a Svéd mandulatorta, hogy csak egy párat említsek. Ha pedig gyors desszertre van szükségem, akkor valami sütés nélküli egyszerű dolgot választok, mint a grillezett és habos gyümülcsök, a tiramisu, a pudingok, vagy a babapiskótából készült gyorsan elkészíthető desszertek.
A sütőtökkrémleves, ahogy korábban a burgonyaleves kapcsán is írtam, igazi téli leves, egyszerűen melegséggel tölt el. A sült tök illata amúgy magában is fantasztikus, de azért néha valami továbblépésre is inspirál, és ez a valami most, megint egy leves lett. A leveshez a sütőtököt soha nem főzöm, hanem minden esetben sütöm. A különbség óriási, érdemes a főzés helyett a sütést választani.
Ahogy korábban már írtam, nagyon kedvelem a grissinit, ami lényegében nem más, mint egy olasz óriás „kenyérropi” - breadstick -, Torinóból, a XIV. században indult világhódító útjára. Fogyasztható előételekhez, borokhoz, kapható natúr, rozmaringos, szezámmagos, tönkölybúzás változatban is. Tekerhetünk rá pármai, serrano vagy hajszálvékonyra szeletelt mangalica, esetleg egyéb sonkát.
A burgonya finom, egyszerű és olcsó, leszámítva persze a különlegesebb fajtákat, az édesburgonyát, a lila burgonyát. Nagyon sok fontos ásványi anyagot, káliumot, kalciumot és vitamint is tartalmaz. Elkészítése egyszerű, nagyon változatos. Sütve, főzve akárcsak a tök – „tökjó”. A burgonya főzhető meghámozva vagy héjában, de mindig forrásban lévő vízbe kell feltenni főzni. Sült burgonya készíthető főtt és nyers burgonyából is: a héjában megfőzött, meghámozott és felszeletelt burgonyát serpenyőben, olajban, vagy sütőben bundában (csőben) au gratin piríthatjuk, süthetjük, vagy nyersen, különböző formára vágva, bő és forró olajban.
Szerintem a burgonyaleves igazi téli étel, valahogy melegséggel tölt el. Sokféleképpen készíthető, a babérleveles habart levestől kezdve, a kolbásszal gazdagított variációig széles a skála. Ez a mai leves is egyszerű, gyors, de mivel a könnyedebb dolgokat részesítem előnyben, nincs benne habarás, rántás, viszont mivel mindent szeretek egy kicsit valamivel „megbolondítani”, kicsit felturbózni – főleg zöldfűszerekkel-, ezt most zsályával készítettem.
Ha valami finomat és gyorsat szeretnénk enni, akkor a bruschetta mindig jó választás, egy igazi könnyű vacsora. Ami természetesen nem más, mint sima pirított kenyér, zsemle, kifli vagy baguette, extra szűz olívaolajjal meglocsolva, megsózva, és egy-két dologgal esetleg még felturbózva. Ez a plusz általában kis kockára vágott paradicsom és apróra tépkedett vagy vágott bazsalikomlevél.
A kenyérsütés gondolata, ahogy már korábban a dagasztás nélküli kenyér kapcsán is írtam, nagyon régen foglalkoztatott. És nemcsak a boltokban kapható kenyerek nem kielégítő minősége miatt – most már azért „jobb helyeken” finom kenyeret és más pékárut vásárolhatunk, igaz, meglehetősen borsos áron –, hanem azért is, mert ez az egész kenyérsütési folyamat nekem mindig olyan misztikusnak tűnt, és ahogy már többször említettem, szeretek kísérletezni, új dolgokat, anyagokat, technológiákat kipróbálni.
