Szeretem a kenyeret! Lehet, ez most, a szénhidrátcsökkentett diéták korában, nem éppen „trendi”, de nincs mit tenni, nem tudok, és nem is akarok lemondani a jó kenyér élvezetéről. Viszont a kenyér minősége, ahogy már a dagasztás nélküli kenyér (DNK) kapcsán is említettem, nálam „kardinális” kérdés. Ezért aztán folyamatosan próbálkozom különböző lisztekkel, módszerekkel. Kenyérsütő gépem nincs, nem is tervezem a beszerzését, a sütőm rendelkezik több kitűnő kenyérsütő programmal, ez nekem elég.
Általában a dagasztás nélküli kenyeret sütöm, de a francia baguette sikerén felbuzdulva, és egy jó dagasztógép beszerzése után, már „veszélyesebb vizekre is merészkedem” – dagasztok! Ilyen kiflit nyáron a Balatonon kóstoltam, ízlett nagyon, hát elkértem a receptet. Megsütöttem. Jó lett.
Hozzávalók: 70 dkg liszt, 2 ek tejpor, 2 csapott tk só, 2 dkg élesztő, 1 ek cukor, 4 dl langyos tej, 2 dkg olvasztott vaj
- tetejére: nagy szemű só, mák, lenmag, szezámmag, köménymag – tetszés szerint.
Elkészítés:
Az élesztőt egy kevés langyos tejben felfuttattam, és a hozzávalókat robotgépben megdagasztottam, majd duplájára kelesztettem. A megkelesztett tésztát két körlappá nyújtottam, a lapokat nyolc-nyolc cikkelyre vágtam, ezeket a hosszabbik végénél fogva feltekertem. A kifliket tepsire raktam, még fél óráig letakarva pihentettem. Végül tetejüket vízzel megkentem, megszórtam szezámmaggal/sóval és 190 ºC-ra előmelegített sütőben légkeverésen 15 perc alatt készre sütöttem.
11 megjegyzés:
A francia nők nem híznak c. könyveben olvastam: "Az amerikai szendvicsekben a kenyér szinte észrevehetetlen; a francia szendvicsekben a "töltelék" csak alkalom arra, hogy kenyeret ehessünk. ...lemondani róla butaság, valószínűleg káros is - és nagyon nem francia. A francia mondás szerint az ember nem viccel a szerelemmel, és ugyanez érvényes a kenyérre is." Én követem a francia hölgy példáját és imádom a kenyeret, és más minőségi pékárukat. A te kiflid is közéjük tartozik! Csodálatosan néz ki, hasonlóan sütöm én is! :)
Köszi Barbi, így gondolom én is!
Gratulálok. Nagyon szép. Én ugyanezzel a recepttel készítem. Mi nem eszünk sok kenyérfélét, pékárut, de a jóról nem vagyunk hajlandók lemondani :) így a tejes kifliről sem, meg a kenyérről sem.
Én is odavagyok a jóféle pékárukért, így mostmár ezekért a kiflikért is! Gyönyörűek!
Hogyan is lehetne lemondani a finom, friss kenyérről és pékáruról?! Mi sem tudunk és nem is akarunk. Istenien néz ki a kiflid, már több helyen olvastam a tejporral készítést, kíváncsi vagyok, milyen, úgyhogy kipróbálós! :)
Azt a mindenit, csodálatos. Én sem vagyok semmi jónak az elrontója...:)
Én sem tudnék lemondani a kenyérről, hát még az ilyen finom, friss recept alapján készültről. A nyáron kezembe akadt egy paleolit táplálkozásról szóló könyv ami teljesen tiltja a gabonák fogyasztását....azt nem tudnám csinálni soha:)
Nagyon, de nagyon guszta és finom kifli, imádom a sósat! Nálunk sok tejporos receptek vannak, pláne a kenyér gép könyvben ajánlák a legjobban!
Hűha, de szeretnék belőle egy kettőt enni...gyönyörüek!
Jövő hétvégén megsütöm a kiflit, kíváncsi vagyok, hogyan fogadják majd a gyerekek. DNK-t sütöttem tegnapelőtt, tegnap és ma is az volt a reggeli vajas-mézes kenyér formájában, négyszer kértek repetát!!! :-)
Ö+römmel olvastam a receptet :-)
A helyzet ugy hozta, hogy 80-as liszttel dolgoztam, és még 1,5 dl tejet kellett hozzátennem az előirt adaghoz! Most kelőfélben van a szentem :-)
Edit, remélem sikerült a kiflid. Kelt tésztáknál a liszt minősége befolyásolhatja a szükséges folyadék (tej/víz) mennyiségét.
Megjegyzés küldése