„Te vagy, május? Csakugyan itt vagy?

Hogy lettél kész ilyen hamar?
Néhány nap alatt mennyi szépség!
A vén föld milyen fiatal!...”   Szabó Lőrinc: A fákhoz, a költőkhöz

 

Májusfa

Május a tavasz utolsó és talán legszebb hónapja, egyes vélemények szerint az idősek – maiores, más magyarázat szerint Maia istennő tiszteletére nevezték el Maiusnak. A régi magyar kalendáriumban Pünkösd hava, ritkábban Tavaszutó hava. Bővelkedik szép, régi eredetű népszokásokkal és jeles napok egész sorával.
Május első napja ősi tavaszünnep, a majálisok napja. A néphagyomány szerint a legények májusfát állítanak kedvesüknek május elsejére virradóra. Egy levágott zöld ágat díszítenek fel és állítanak a házak kapujához. A májusfa a tavasz, a természet újjászületésének a szimbóluma is.
Május elseje 1890 óta a munka, munkások nemzetközi ünnepe is, hivatalossá a II. Internacionálé nyilvánította 1891-ben.
Május első vasárnapja anyák napja, virággal köszöntjük az édesanyákat.

Május 4 – Flórián, a tűz patrónusának, a ház védőszentjének napja. A tűzoltók, kéményseprők, fazekasok, pékek is ezen a napon ünnepelnek.
A fagyosszentek a magyar népi hagyomány szerint a Pongrác – május 12., Szervác – május 13., Bonifác - május 14. napok. 

A népi megfigyelés szerint ezeken a napokon hirtelen hidegre változnak az addig szép meleg, tavaszi napok. Nem ritkák az éjszakai fagyok sem. A májusi fagyok valószínűleg azért kapnak különös figyelmet, mert a zsenge növényzet ilyenkor sínyli meg legjobban a hideget, védekezésképpen a gyümölcsösökben ilyenkor füstölni is szoktak. 

Ide tartozik még Orbán napja - május 25., az utolsó fagyos nap, amikor a hideg tönkre teheti a termést, az esőzés pedig a szőlőt. Ekkor rajzanak ki először a méhek, ezért „Orbán bogarainak” is nevezik őket.
Május utolsó vasárnapja - nemzetközi gyermeknap. 

A húsvét utáni negyvenedik nap - áldozócsütörtök, az Úr mennybemenetele, az idén ez május 17. –, az ötvenedik pedig, május 27., pünkösd, a keresztény egyház a Szentlélek eljövetelét, az első keresztények megtérését és az egyház megalakulását ünnepli.
A legjellegzetesebb pünkösdi népszokás a pünkösdi királyválasztás, amely ügyességi próbákkal, vetélkedéssel járt. A pünkösdi király kiváltságai közé tartozott, hogy egy évig ingyen ihatott bort a kocsmában, a cehhet a helybeli földesúr állta. Plasztikus leírását adja ennek a szokásnak Jókai „Egy magyar nábob” című regényében, melyet meg is csodálhattunk a Várkonyi Zoltán által rendezett nagyszerű filmben, Bitskey Tibor Miskája által is.

Pitypangzselé

A modern konyhákban egyre népszerűbbek a csodaszép ehető virágok, a mindenhol gyűjthető akác-, hárs- és bodzavirág, az ibolya, az árvácska, a pitypang, a levendula, a medvehagymavirág, stb.. Készíthető belőlük, tea, szörp, limonádé, dzsem, zselé, keverhetők salátákhoz, és szépségüknek köszönhetően kitűnő, ehető dekorációk a tányéron. A virágokat akkor kell gyűjteni, amikor nyílni kezdenek, és természetesen nem forgalmas utak mentén, mert sok káros anyag halmozódhat fel bennük.

Sült spárga - Gratin d'asperges

A spárgát feltehetőleg már az egyiptomiak is ismerték, a görögök, rómaiak is termesztették. Annak ellenére, hogy Magyarországon már régóta ismert, szerintem kevésbé közismert. Pedig a spárga a tavasz első zöldségféléi közé tartozik, amikor még kevés a friss zöldség a piacokon. Tartalmaz rostokat, B és C vitamint, kalóriatartalma alacsony, a lúgosító ételek közé tartozik. Igazán helye lenne az egészséges táplálkozás híveinek étrendjében. Régebben a spárgát a királyok eledelének tartották - amellett, hogy egy igazán elegáns zöldség, az elkészítése végtelenül egyszerű és változatos.

Csokis-mandulás keksz

Ami nekünk a linzer vagy a mézes keksz, az amerikaiknak ez a csokis, lágy keksz, a chocolate chip cookie. Nagyon finom, elkészítése egyszerű, sokáig eltartható, igazi vendégváró keksz, teához, kávéhoz ideális. Az alaprecept összetevői: liszt, vaj, cukor, csokoládé, ami egyéni ízlés szerint bővíthető mandulával, mogyoróval.

Medvehagymavirág

A korábbi bimbókból virág lett, gyönyörű és ehető. A medvehagymavirág - wild garlic flowers, Bärlauch blumen, цветы дикого чеснока - keverhető salátákhoz, díszíthetünk vele krémlevest, hidegtálat.

Medvehagymaleves

Ahogy már többször említettem, nálam az, hogy mikor mit főzök, nemcsak az alkalomtól függ, hanem attól is mi „mosolyog” éppen rám aktuálisan a piacon. Szombaton mindenki sonkát és kolbászt vásárolt, én medvehagymát vettem. Olyan szép és olyan olcsó volt, hogy nem tudtam ellenállni neki. Csodás leves lett belőle.

Sárgatúró

A hagyományos, húsvéti hidegtálak elmaradhatatlan része a füstölt, főtt sonka és kolbász, a töltött dagadó, és egyes vidékeken az úgynevezett sárgatúró, mely tejből és tojásból készül. Több-kevesebb cukorral készítik, egyéni ízlés szerint, gazdagítható mazsolával. Érdekes ízkombináció a füstölt sonkával és kolbásszal.

Sósperec

Mivel nem túl rég kezdtem foglalkozni a süteménysütéssel, viszont anyukám csodásakat készített, ha valamit sütni akarok, az ő receptes füzetét böngészem, „tanulmányozom”. A szó szoros értelmében, mivel ott csak címek és hozzávalók szerepelnek, leírás a legritkább esetben. Neki nem volt rá szüksége. Most ezt a perecet választottam, nagy kedvencünk volt gyerekkorunkban, gondolom a formája miatt is.

Húsvéti ajánló

Ma virágvasárnap van, holnap kezdődik a nagyhét, már mindannyian a húsvétvasárnapi ebéd megtervezésével vagyunk elfoglalva, és ehhez nagyszerű játékra hívott Édeskonyha 

Köszönöm és elfogadom. A játék lényege: egy bejegyzés megírása, amelyben az ünnepekre kínálunk recepteket, ötleteket, és ezután a meghívót továbbküldeni, én most Adélnak és Kingának küldöm tovább. Nagyon sok jó dolog található náluk, figyelmetekbe ajánlom. 

Most egy ünnepi menüsort ajánlok. Előételként salátát, de mivel a húsvét a sonkáról (is) szól, hát sonkával. Tyúkhúslevest és kacsamellet. Desszert: torta, gyümölcs, sütemény és kávé. Aperitif: száraz pezsgő, a kacsához tokaji, a kávéhoz konyak.