Ha karácsony, akkor borleves. Nálunk borlevessel és egy pohár pezsgővel veszi kezdetét az ünnepi vacsora. Habgombóccal készítve, esetleg tejszínnel gazdagítva pedig desszertként is megállja a helyét. Pillanatok alatt elkészül, kezdő háziasszonyok is bátran megpróbálkozhatnak vele. A siker garantált.
A sütemények, torták mellett általában gyümölcs is kerül az ünnepi asztalra. Mindig az a kérdés, hogy milyen formában. A szőlővel, fügével, eperrel, málnával, egyéb apró, csonthéjas gyümölccsel nincs is gond, a probléma a nagyobb gyümölcsök tálalásával van.
Így advent közepén sokunkban felmerül a kérdés: ha karácsony, akkor hal? Is. De adódik a következő kérdés, miért? A szentestei halevés szokása vallási okokra is visszavezethető, de a néphagyományban is megtalálható, úgyanis a karácsonyi asztalra kerülő ételek legtöbbjének szimbolikus üzenete volt/van. A halpikkelyek sok pénzt, bőséget ígérnek a ház népének, és a hal – gyors mozgása miatt – a család előrehaladását is jelképezi.
A káposzta a szegények „doktora” – tartják évszázadok óta, már az ókorban is orvosságként használták. Magas C-vitamin tartalmát még savanyítás után is megőrzi, fogyasztása roppant egészséges. A hagyományos savanyított káposzta elkészítése nem mindenhol, és nem mindenkor megoldható, ezért jó alternatívája lehet a kovászos káposzta. Káposztasaláta készíthető friss és savanyított káposztából egyaránt.