Nem tudom, ki hogy van vele, de én húsvétra mindig elkészítem az "ősidők" óta hagyományos menüsort: főtt sonka, kolbász, töltött dagadó, sárgatúró, tejes, mazsolás kalács, az elmaradhatatlan ecetes torma és természetesem hímes tojás is készül.
De így húsvét után valami egyszerű, gyors és természetesen finom ételben gondolkodom. Hús, sonka, tojás kizárva, szóba jöhet egy jó leves, vagy a nagy kedvenc: a sült zöldségek.És még itt van a sonka csodás főzőleve is, amit sosem öntök ki, valami mindig készül belőle, leginkább valamilyen leves, most viszont a rizottóra esett a választásom.
Rengeteg rizottó recept található különböző blogokban, internetes oldalakon, mindenki találhat kedvére valót.
A lényeg a megfelelő rizs - arborio, carneroli - és az alaplé.
Nálam most nem került bele sem gomba, sem zöldségek, a lehető legegyszerűbb módon készítettem, annyi különbséggel, hogy az alaplevet a sonkalével helyettesítettem.
A kész rizottót sült lazaccal tálaltam, mesefinom lett.
A sült zöldségek is a már megszokott módokon készültek: kevés olajjal megszórva, sütőben, 220°C fokon, 15-20 perc alatt megsütve, tálaláskor sózva, fűszerezve.
Általában a legegyszerűbb megoldások a legjobbak, de az ördög mindig a részletekben rejlik. Lehet konfitálni, souvidálni, nem beszélve a csúcsgasztronómiában alkalmazott technikákról, de mindennek az alapja a jó alapanyag, a minőségi hozzávalók. A legegyszerűbb ételt is különlegessé tehetjük, ha jó alapanyagokból, különböző fűszerekkel, minőségi olajokkal, ecetekkel készítjük.
Ez különösen igaz a zöldségekre, mert már önmagukban, nyersen is finomak, de egy kitűnő hidegen sajtolt olajjal, vagy különleges ecettel, sóval, még csodálatosabbá varázsolhatjuk.
A burgonyás ételek nem éppen kalóriaszegények, de még a diétázóknak sem kell kiiktatniuk az étrendjükből, mert nagyon sokféleképpen elkészíthetőek, hasznos tápanyagforrások és természetesen finomak.
Elkészítésük egyszerű és a felhasznált ízesítők által igazán változatossá tehetők. Süthetjük sütőben, serpenyőben tojással, sajttal lepénynek, nem beszélve a szinte mindenki által ismert és kedvelt tócsniról.
A „hagyományos” rakott krumpli kolbásszal és főtt tojással készül, főleg húsvét után. De készülhet spenóttal, medvehagymával, bacon-el... Egy különleges képviselője a rakott krumplinak a franciák Gratin dauphinois-ja, a csodás tejszínes-sajtos variáció.
Az almás finomságoknak, süteményeknek, palacsintáknak se szeri se száma, itt a blogon is található jó néhány. Nem lehet megunni. Ez most egy joghurtos-mazsolás verzió, végtelenül egyszerű elkészíteni, elrontani nem lehet.
Gyermekkorom kedvenc süteménye volt a Kossuth-kifli, persze, ahogy anyukám sütötte. Imádtuk! És nemcsak a szép formája miatt. Tökéletessé a tetején lévő vagdalt, sült dió tette. Most én is megpróbálkoztam vele, és igen, finom lett.
De ki kell hangsúlyoznom, hogy vagdalt dió kell a tetejére. Én most a diót egy mozsárban törtem "durvára", és van különbség. Szebb is, és talán dió ízét is jobban kiadja a vagdalt forma.
Természetesen ez most lencse, nem mintha a kaviár nem lenne egy csodás dolog, pláne, ha beluga...
A lencse nem csak szilveszterkor fogyasztható, tegyük vele változatossá az étkezéseket. Nagyon gazdag tápanyagokban, rostban, vitaminokban, ásványi anyagokban.
Sok fajtája létezik, van apró, közepes és nagy szemű, van zöld lencse, fehér, vörös és fekete is.
Egészen különleges és nálunk kevésbé ismert az apró szemű, fekete beluga lencse. Nem néztem utána, de gondolom a beluga kaviárról kapta a nevét, mert hasonlít rá.
A süteménykészítés - aki olvas, tudja - nem igazán az én műfajom. Már párszor leírtam, hogy nem vagyok mesterszakács, hát cukrász pláne nem... . Sütemények nem is készülnek csak alkalmakkor.
De, mindemellett!
Az általam leírt desszertek, mind kipróbált receptek alapján készülnek, legyen az anyukám kockás füzete, vagy saját "kreálmányok", amúgy "konyhatúrásan" az alapokat továbbfejlesztve. Ezek a desszertek nem krémes tortacsodák, de nem is tojás, vaj, liszt és "mindennélküli" "paleoremekek".
