A sült zöldségek sorából természetesen nem maradhat ki a gomba és a cékla sem. Kipróbálva ezeket a sütési módokat, megkóstolva ezeket a sült zöldségeket, biztos vagyok benne, hogy nálatok is mindennaposak lesznek az asztalon: köretként, salátaként, előételként. Jó eséllyel helyettesíthetik vagy válthatják fel a sült krumplit, rizst, ezáltal is egészségesebbé, változatosabbá téve az étkezést.
Már talán többször leírtam, imádom a leveseket. Nem vagyok mesterszakács, de levest bármiből és bármikor tudok készíteni. Elég meglátnom a piacon valami szép zöldséget, és beindul a fantáziám. És nagyon ritkán fordul elő, hogy a leves ugyanolyan lesz, még ha ugyanolyan zöldségekből is készül. Mert valamin biztos változtatok: vagy a fűszerezésen, vagy kerül bele még egy-két dolog, ami aktuálisan a hűtőben van... Ez nálam a „konyhatúra”.
Csodás
előétel vagy köret ez a sütőben sült káposzta, sárgarépa, brokkoli, fokhagyma, karfiol, zöldbab, kelbimbó, spárga, édesburgonya és amit akartok, egészen fenomenális mind. Még nem volt
ember a társaságunkban, aki „ne lett volna oda értük”.
És ami még fontos, a leves is sült zöldségekből (szárzeller, burgonya, hagyma) készült, csirkealaplével, a fűszerezése pedig frissen őrölt zöldbors, himalája só, kurkuma, cayeni bors és rózsabors volt.
Ha valaki otthonában tölti a szilvesztert a barátaival, és nem akar egész éjszaka a konyha és az étkező között ingázni, és pláne a virsli-füstölt-csülök-fasírtgolyó hármastól kicsit el akar távolodni, akkor ezek a partifalatok igazán nekik ajánlhatók.
A főtt tojás-garnéla elkészítése itt olvasható a blogon, a korábban ajánlott avokádókrémes cukkinitekercsek pedig füstölt lazaccal is készülhetnek, azaz a grillezett cukkinire vékonyra szeletelt füstölt lazacot rakunk és tekerünk fel.
Az adventi időszak számomra egyik kedvenc foglalatossága az ajándékok készítése és a menün való gondolkodás mellett, a különböző aprósütemények, kekszek készítése. Ezek lehetnek édesek, sósak, sajtosak, túrósak ...
Az édes verzió méltán híres képviselői a hókifli és a csodakifli. Most ez utóbbi kerül terítékre. Méghozzá kétféle, most diós-kókuszos, később szilvalekváros töltelékkel.
Nincs szerencsém idén a sütőtökkel, az eddigi öt vásárlásból egyszer mondhattam el, hogy maradéktalanul meg voltam elégedve. Pedig mindig a nagydobosi fajtát választom, és választottam most is. Nálam a legfőbb kritérium, hogy a tök állaga a sütés végére édes, krémes legyen. Ennek a kritériumnak szerintem csak ez a fajta felel meg, ha egyáltalán.
A sonka vagy kanadai sütőtök nem ilyen, önálló desszertként nem állja meg a helyét - lágy, szálas, nem édes-, de süteményekhez használható.
Ki ne ismerné nagyanyáink kedvelt süteményét, a női szeszélyt, vagy legalábbis ne hallott volna róla. Így vagyok ezzel én is, nem is tudom mikor ettem utoljára, anyukám sütötte, anno. Én még eddig nem próbálkoztam vele, az igazat bevallva, eszembe se jutott, nem igazán gyakran készül sütemény a konyhámban, ahogy a mottómból is kiderül: "sütemény alkalmakkor".
Most viszont kaptam pár kocka kóstolót, nagyon finom volt, receptet is kértem hozzá. Ez lett belőle.
