Csokimousse-tortának neveztem el ezt a csodát, de lehet, hogy a „nagykönyv” szerint nem is az, konyhatúrásan alakult...
Ugyanis már egy ideje próbálkozom egy három hozzávalóból álló sajttortával: 250 g Milka fehér csoki, 6 tojás, 250 g Philadelphia natúr krémsajt: az íze és állaga már elsőre is fenomenális lett. Probléma csak a forma méretének megválasztásakor történt, a torta kicsit laposabb lett a kelleténél. Végül sikerült megtalálnom a megoldást, az ideális formaméret ezekhez a mennyiségekhez a 22 cm-es kapcsos tortaforma.
Talán nem véletlenül népszerű ez az egyszerű ecetes krumplisaláta. Elkészítése nem igényel semmilyen "konyhaművészeti" jártasságot, gyorsan elkészül, és nem kell hozzá csak krumpli és hagyma, ami általában megtalálható a kamrában.
Kitűnő köretként (is) húsokhoz, halakhoz bármikor, nemcsak a hagyományos karácsonyi / húsvéti asztalon.
Be kell vallanom, még ha nem is "trendi" - diéta ide vagy oda -, de mi szeretjük a zsíros sertéshúsokat (is). Természetesen nem mindegy, hogyan készül. Nagy kedvencem a bőrös császár, az oldalas, de még a bőrös malackaraj is. A lényeg, hogy a húsból kisüljön a zsír, de azért ne legyen száraz, és a bőre csodás ropogós, habos legyen.
Többször készült már nálam bőrös hús, különböző módokon, de ez a mostani mindet "übereli".
Vannak ételek, amelyekre állandó nosztalgiával gondolunk, azok a csodás hazai ízek, nekem ilyen a vadas marha is, melyet anyukám mesésen készített.
Most én is megpróbálkoztam vele. Legfontosabb a megfelelő hús kiválasztása, mert egyáltalán nem mindegy a marha melyik részéből készítjük. Több variáció is felmerült, felsál, fartő...
Végül a hentessel is konzultálva, a választás egy marhafartőre esett, melyet csodásan fel is szeletelt.
Sokan tudjátok, hogy a jó kenyér a "gyengéim" közé tartozik. Ha éppen nem tudok valamelyik kézműves pékségben kenyeret venni, akkor inkább sütök. Viszont a kenyérsütés nem tartozik a legegyszerűbb dolgok közé. De mottóm szerint, azaz "kísérletezni jó", sokféle kenyér került már ki a konyhámból. Volt amelyik elsőre nem sikerült, de sohasem adom fel, előbb, utóbb....
Sütni szoktam focaccia-t, ciabatta-t, dagasztás nélküli kenyeret, francia baguette-t, vajas kiflit - mind csodás.
Nagyobb kihívás a húsvéti kalács elkészítése, de megéri, semmilyen bolti kalácshoz nem hasonlítható finomság.
A gravlax skandináv "találmány", leginkább a svédek készítik. Ez pedig nem más, mint pácolt, nyers lazac. A pácnak három alapvető összetevője van: só, cukor és friss kapor. Ez az egyszerű pác pár nap alatt fantasztikus finomságot varázsol egy darab nyers lazacfiléből.
A banánkenyér sütésére általában akkor gondol az ember, ha véletlenül a konyhában túlérik a banán, vagy, ha nem túl szép, de érett banánt lát a boltban, eszméletlenül olcsón. Ma ez utóbbi dolog esett meg velem... külsőre nem szép, de belül csodálatos lágy, fehér (ez természetesen csak otthon derült ki) banán "mosolygott" rám a zöldségesnél.
Ott helyben eldőlt, hogy ma banánkenyeret sütök. Eddig több receptet kipróbáltam, a blogon is található kettő, egy csokoládés és egy diós fordított banánkenyér. Viszont "konyhatúrás" lévén, nem ragaszkodom a régi, jól bevált receptekhez, mindig módosítok, kísérletezem. Most az alapreceptemet mandulával és darabolt csokoládéval "turbóztam". Így is tökéletes.
Közeleg a karácsony, gondolom sokan már a szentestei vacsora menüsorán gondolkodnak, vagy már konkrét lépéseket is tettek ez irányba.
A hagyományos karácsonyi ételek közül nálunk ami állandó az a hal, valamilyen formában és a borleves.
A hal sem feltétlen ponty, van, hogy lazac, vagy pisztráng vagy esetleg garnéla és kagyló.
Nem hagyományos, viszonylag gyorsan elkészíthető fogásokat ajánlok ebben a Menüsorban, vagy csak desszerteket itt.
