A borscs, борщ mellett a szoljanka, солянка a másik legismertebb orosz leves. Éttermekben mindenütt szerepel az étlapon, persze hatalmas az ország és ugyanazt az ételt a különböző régiókban a helyi ízlés és hagyományok szerint többféle húsból készítik (sertés, marha, birka, borjú, újabban már szárnyas is), ami közös bennük az a füstölt tarja, a virsli és a csont, amely a jó alapléhez szükséges.
Én sertés- és marhahúsból készítem fele-fele arányban, füstölt tarjával, húsos csonttal, virsli nélkül. Aki szereti a virslit a levesben és megbízható jó minőségűt be is tud szerezni, az nyugodtan beleteheti, nem rontja el , sőt ez az autentikus összetétel. Szerintem különlegessé a kapri-és olívabogyó teszi, nem érdemes egyiket sem kihagyni belőle. Olívabogyóból feketét és zöldet is teszek bele.
Hozzávalók: 300-300 g marha- és sertéshús, 200 g füstölt tarja, 500 g csont, 2 vöröshagyma, 3-4 sós-vizes uborka, ennek híján ecetes csemegeuborka, 2 ek, paradicsomsűrítmény, zsiradék, kapribogyó, olívabogyó, citrom – ízlés szerint
Fűszerezés: só, egész bors, babérlevél, kapor, 1 szem szegfűbors, mely nem tévesztendő össze a szegfűszeggel.
Elkészítés:
A húsokat és a csontot két liter vízben megfőztem, melybe sót, borsot és a szegfűborsot tettem. A kész húslét leszűrtem. Ezzel párhuzamosan kuktában külön megfőztem a füstölt tarját. A hagymát félkarikára vágtam és kevés zsiradékon (ez lehet olaj, kacsa- vagy libazsír) üvegesre pároltam, hozzáadtam a sűrített paradicsomot, együtt még pár percig forraltam, majd beletettem a leszűrt húslébe. Hozzáadtam a leveshez a kis kockára vágott uborkát, pár perces forralás után a babérlevelet, a megfőzött és kis kockára vágott húsokat, a kapribogyót, az olívabogyót és még 5-6 percig főztem. Friss kaporral és citromkarikával tálaltam. Külön adható hozzá még olívabogyó, citromkarika és tejföl is.
4 megjegyzés:
Remek leves, szívesen megkóstolnám! És milyen szép neve van :)
ez most egy időre ugrik, az uborka miatt... pocaklakóm nem bírja, semmilyen formában :)
Tényleg remek leves, találó a neve is.
A pocaklakók az "urak", de megéri a kedvükben járni :)!
Pár éve én is próbáltam szoljánkát főzni, finom volt, különleges az ízvilága. Virslit én sem tettem hozzá.
Megjegyzés küldése